A szennyvízcső lejtése: tények és tévhitek

A csatornarendszer kiépítésénél az egyik, ha nem a legfontosabb szempont a szennyvízcső lejtése! A számok előtt a legfontosabb megérteni magának az elvezetésnek a folyamatát. Van egy úgynevezett saját megtisztulási folyamata: gravitáció hatására a víz kimossa a kommunális hulladékot a rendszerből. Ha vízszintes lenne a szennyvízcső lejtése, akkor nem csak a szilárd anyagok, hanem a víz is megállna, viszont téves azt gondolni, hogy minél jobban lejt, annál kevesebb az esélye a dugulásnak. Ugyanis ekkor a víz átzuhan a csöveken és a szilárd anyagokat nem mossa ki a rendszerből, nem működik az öntisztás ebben az esetben, a szilárd anyagok folyamatosan lerakódnak a csővezeték belső falára és már csak idő kérdése, hogy dugulási jeleket mutasson: nem távozik rendesen (nem folyik le) a kommunális hulladék leengedés után, kellemetlen szagok árasztják el az épületet és az ezután lévő esemény már a dugulás lesz. Ha a két eset valamelyike fenn áll, szinte törvényszerűen el fog dugulni, ezért a lehető leghamarabb ki kell bontani és újraépíteni. Viszont innen jöhet a tévhit, miszerint akár 5-10%-os lejtést is írnak más oldalakon, így a szennyvízcső lejtése 10méteren belül elérné 0,5-1 métert. Viszont a magyar nemzeti szabványok jegyzékében is szerepel, hogy a szennyvízcső lejtése 0,003% és 0,005% közötti értékre kell, hogy essen. Így egy 10 méteres csatorna szakaszon belül nem lesz sem kisebb, sem nagyobb a lejtése 3 és 5 centiméternél.

A szennyvízcső kiépítésekor szembesülünk megannyi problémával és kihívással: Milyen vastag csövet használjunk? Milyen mélyre tegyük? Hogy oldjuk meg az iránytöréseket? Elsőnek kezdjük a munkálatok elején. Nagyon fontos a megfelelően előkészített talaj. Ki kell tömöríteni és szintezni a talajt, hogy később ne változzon a szennyvízcső lejtése. A mélység is nagyon fontos szempont! Fagyhatár alatti fektetési mélységre van szükség. Ez Magyarországon átlagosan 80-90 centiméter minimum vagy ez alatti érték. A leggyakrabban KG PVC csövet választanak az emberek, mert nagyon ellenálló az időjárásnak és a vegyszereknek egyaránt. Vastagságát tekintve 110mm és 200mm közötti átmérőt javaslunk. A csővezeték kanyarodásánál mindig használjunk lágy íveket, ezekre a szakaszokra érdemes tisztító idomokat szerelni, illetve, ha a szennyvízcső lejtése speciális akadályokba ütközik érdemes átfordító aknákat használni a szintkülönbségek átívelésére, de semmiképpen se térjünk egy nagymértékben a szabvány értékeitől, hiszen így szinte mi magunk idézzük elő a dugulást.

Pontosan tartsuk be a fentebb leírt szennyvízcső lejtésének értékét, hiszen ezzel csökkentjük a dugulás esélyét. Nagyon fontos, hogy elkerüljük az iránytörések használatát ahol fordulnia kell a csőnek, tehát soha ne használjunk 90 fokos könyökelemeket! Helyette lágy íveket és tisztító idomokat érdemes használni, de ha nagyon muszáj, akkor is inkább használjunk két 45fokos idomot. Fontos megérteni, hogy itt a legnagyobb az esélye egy esetleges dugulásnak. Sokan nem gondolnak rá, de a fák, bokrok gyökérzete és nagy veszélyt jelent a csatornarendszerre. A növekvő gyökerek megroncsolhatják, benőhetik, elzárhatják a csöveket így nagyon kellemetlen dugulást előidézve, hiszen ilyenkor ki kell bontani az egészet és vezetékcserével lehet csak orvosolni a helyzetet. A végére egy hasznos tipp, illetve jó tanács: Építsünk be a határtelektől 1 méterre egy tisztítóaknát vagy tisztítóidomot, ebben a helyzetben, ha baj van és dugulás vagy bármi probléma merülne fel, a közmű szolgáltató ettől a ponttól is elvégzi a tisztítást a csatornahálózatban. A fentebb leírtak irányelvek! Egy szakember a beépítéskor figyelembe veszi a geológiai viszonyokat, a szennyvízcső terhelését, épület kialakítását, lejtések szakszerű kiküszöbölését. Gondos és pontos kivitelezést igényel a csatornarendszer kiépítése, valamint a szennyvízcsatorna lejtése is egy kényes paraméter, ha úgy érzi nem képes rá, inkább kérje szakértő segítségét!